2010. január 10., vasárnap

Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége



Ezt a könyvet a páromtól kaptam névnapi ajándékként. Bevallom őszintén félve álltam neki az olvasásnak, mivel a címe alapján nem az én műfajomnak tűnt. Én inkább a földhöz ragadt dolgokat szeretem, ami persze nem olyan jó, mert általában tartok az új dolgoktól. De van egy párom, aki néha próbálkozik, hogy újabb dolgokat
ismertessen meg velem, amiben teljesen igaza van és ezúton is köszönöm neki. :-)

Az elején elég nehézkesen ment az olvasás az állandó idősík- és nézőpontváltások miatt, de megszoktam és alig bírtam letenni. A történet egy férfiről szól, Henry DeTamble-ről, aki egy fura genetikai betegségben szenved. Néha váratlanul eltűnik a jelenből, hosszabb rövidebb időre. Tudatosan ezt nem tudja befolyásolni, de mégis mindig olyan helyen köt ki ami, vagy aki fontos számára. Az utazások alkalmával semmit sem vihet magával, így mindig meztelenül jelenik meg, ami miatt rengeteg bonyodalomba keveredik. Egy ilyen időutazás során ismerkedik meg a 6 éves Claire-rel. A továbbiakban ő lesz az egyetlen biztos pont az életében és mindig visszatér hozzá. Nagyon szeretik egymást és megpróbálnak normálisan élni. Összeházasodnak, nagy nehézségek árán gyerekük születik és nem tudják, hogy ő is örökli-e ezt a betegséget.
Az író foglalkozik képzőművészettel, zenével is a mű során. Néhol vidám, néhol szívbe markoló a történet és a nehézkes kezdet után szomorú az ember hogy már véget is ért.

2 megjegyzés:

  1. én csak a filmet láttam, de nagyon tetszett! az elején kuszának tűnt aztán a végén meg úgy pityeregtem, hogy csak na!

    VálaszTörlés
  2. Az az igazság, hogy én már nem nagyon szeretek úgy olvasni, hogy előtte vagy utána megnézem a filmet, mert párszor már csalódtam (pl.ilyen volt Cecelia Ahern: U.I.Szeretlek című könyvénél.)A könyv nagyon tetszett, a film pedig borzasztó volt, nem volt semmi köze a kettőnek egymáshoz.

    VálaszTörlés