2010. október 2., szombat

Büszkeség



Szeretnék egy kicsit büszkélkedni nektek. Anyukám régebben autodidakta módon megtanúlta a rongyszőnyeg készítést mivel sehol sem tudott elhelyezkedni. Manapság sajnos egészségügyi okok miatt nem szőhet, ezért átvette apukám a készítést. Én is kértem egyet az íróasztalom alá és nagyon szép lett. Annyira szép színes. Nagyon tetszik.



Ugye milyen szép?! Valamivel szerettem volna neki megköszönni és kerestem egy verset. Nagyon nehezen találtam, főleg csak az elmúlásról írnak és sok van az édesanyákról is, édesapákról alig. Miért van ez? Pedig nekik is sokat köszönhetünk.
Éppen ezért ajánlom neked ezt a verset apukám és köszönöm szépen. :)


Szabadi Lívia:Édesapámnak

A jóságos arcra gondok nyomnak barázdát,
s mégis nagy örömmel látja el kis családját.
Szerető szíve szüntelen hittel, hévvel dobog,
benne sok akarat, s tetterő miattunk lobog!

Látom fáradtságát, s a fájdalmat szemében,
mikor gyermek módra önzőn meg nem értem!
Tudom, ő mégis megbocsát, s nagyon szeret,
hisz tőle kaptam mindenem, s egy egész életet!

Kérem a jó Istent, s az összes áldott szentet,
adjon neki hitet, erőt, türelmet, s jókedvet!
Tudja, még ha tettünk nem mindig mutatja,
ő a mi szemünkben a világ legjobb apja!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése